Bence László dr, mérnök-közgazdász. (Újpest, 1939. 05.22.) 1945-53-ig a Megyeri Úti Általános Iskolában tanult, 1957-ben a Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett. 1963-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett oklevelet. 1968-ban mérnök-közgazdász végzettséget szerzett. 1963-72 között a Villamoserőmű Tervező és Szerelő Vállalatnál tervezőmérnök, műszaki fejlesztési osztályvezető. 1972-től 75-ig az MTA tudományos munkatársa, 1975-85 között a Munkaügyi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, majd osztályvezetője, 1985-92 közöttt a System Szervezés- és Számítástechnikai Intézet főmérnöke, 1992-95 között a Villamosipari Kutatóintézet igazgatója, 1996-tól a Plazma Energy Processes Incorporation (Nevada, USA) tudományos tanácsadója. 1975-95 között másodállású egyetemi oktató a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Veszprémi Vegyipari Egyetemen és a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán. Fő kutatási területe: villamosenergiaipari kutatás, szervezési és számítástechnikai kutatások és fejlesztések. Tíz könyve, 32 tudományos közleménye jelent meg. Kilenc szabadalma van. 1980-ban Akadémiai Pályadíjat kapott.

Kontsek Jolán Kleiber Ferencné dr, testnevelő tanár, atláta, diszkoszvető, olimpiai harmadik helyezett, szakedző. (Bp., 1939. 08.29.) 1967-ben a Testnevelési Főiskolán végzett tanári, 1974-ben szakedzői szakon. 1955-75 között az Újpesti Dózsa sportolója. 1960-72 között 11-szeres diszkoszvet, 1960-ban és 1961-ben súlylökő magyar bajnok. 1960-75 között válogatott. 1961-ben Szófiában az Universiadén diszkoszvetésben harmadik, súlylökésben hatodik helyezett. 1962-ben a Belgrádban rendezett EB-n bronzérmet nyert. 1963-ban Porto Alegrében az Universiadén diszkoszvetésben második, súlylökésben harmadik, gerelyhajításban negyedik helyezett volt. 1964-ben a Tokióban rendezett olimpián diszkoszvetésben a hatodik helyezést érte el. 1965-ben a budapesti Universiadén első, 1966-ban a budapesti EB-n negyedik helyezett. 1967-ben az Európa-válogatott tagja. 1968-ban a Mexikóvárosban rendezett olimpián bronzérmet nyert. Évtizedekig tanított a Megyeri Úti Általános Iskolában Újpesten. 1975-től az Újpesti Dózsa, illetve az UTE edzője.

Koplányi Józsefné postázó, az Újpest Gyermekeiért díj kitüntetettje. (Gönyü, 1919. 06.09.) Négy elemi és két polgári iskolai osztályt végzett. 1959-től a Megyeri Úti Általános Iskola dolgozója, konyhai alkalmazott, postázó. 1974-ben vonult nyugállományba. Az Újpest Gyermekeiért kitüntetést 1993-ban vehette át.

Lőrincné Istvánffy Hajna dr, közgazdász, egyetemi tanár. (Újpest, 1943. 05.13.) Általános iskolai tanulmányait a Megyeri Úti Általános Iskolában végezte, a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban érettségizett 1961-ben. 1963-ban angol-német szakon felsőfokú idegen nyelvű levelezői képesítést, 1970-ben közgazdász diplomát szerzett a bp-i közgazdasági egyetemen. Istvánffy Ernő és Istvánffyné Miklós Margit leánya. 1970-től a Marx Károly (ma Budapesti) Közgazdaságtudományi Egyetemen oktat, 1990-től egyetemi tanár. 1995-től az Európai Tanszék vezetője. Fő kutatási területe: a nemzetközi gazdasági és pénzügyi kérdések, az európai integráció, hazánk EU-tagsága. Kanditátus 1978., a közgazdász, a közgazdaságtudományok doktora 1989. Szent-Györgyi Albert díjas 1995., az Európai Unió Bizottságától Jean Monnet professzori címet kapott 1997. Az EADI végrehajtó bizottságának 1994-től tagja, 1997-2000 között alelnöke volt. Az MTA IX. Osztályának Nemzetközi Gazdasági és Fejlődéstani Bizottságának alelnöke.

Neogrády László tanár, az Ad Honorem Újpest 1840-1990 díj kitüntetettje, Újpest díszpolgára. (Zilah, (Románia), 1914. 05.11.) 1940-ben végezte el a Ludovika Akadémiát. Harcolt a második világháborúban, századparancsnokként szerelt le. Ezt követően a Hadtörténeti Múzeum Levéltárában dolgozott. 1951-ben őrnagyként kényszernyugdíjazták. Újpestre került, a Megyeri Úti Általános Iskolában kapott állást. Időközben történelem-latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1952-ben helytörténeti kutatásokba kezdett. 1974-ben megtalálta és rendezte a Károlyi telekeladási iroda iratanyagát, köztük Újpest alapítólevelét. 1975-ben mint igazgatóhelyettes ment nyugdíjba. 1972-ben nyílt meg az általa összegyüjtött emlékeket bemutató Helytörténeti Gyűjtemény, melyet 1996-ig vezetett. 1990-ben rehabilitálták, alezredessé léptették elő. 1990-ben az Ad Honorem Újpest 1840-1990 díjban részesült. 1992-ben Pro Urbe díjat kapott, 1993-ban vehette át az Újpest díszpolgárának járó oklevelet.

Perlaki István színművész. (Újpest, 1934. 07.05.) 1940-44 között a Megyeri Úti Általános Iskola, 1944-től 52-ig a Könyves Kálmán Gimnázium tanulója. 1954-58 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója. 1952-től 54-ig az Egyesült Izzolámpa és Villamossági Rt-nél dolgozott, itt került kapcsolatba a színpaddal mint munkás színjátszó. 1958-62, majd 1966-69 között a kecskeméti Katona József Színház, 1962-66-ig a Magyar Néphadsereg Művészegyüttes, 1969-77 között a veszprémi Petőfi Színház, 1977-től 1990-ig a Budapesti Gyermekszínház tagja. 1990-92-ig az Intervideó művészeti vezetője, 1992-től 98-ig a Mikroszkóp Színpad tagja, 1994-97 között a színház igazgatója. Jászai Mari-díjas (1981), 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét kapta. Mintegy 150 alakítás fűződik a nevéhez.

Szabó Péter rendőrtiszt, az Újpest díj kitüntetettje. (Újpest, 1946. 12.26.) 1961-ben végezte el a Megyeri Úti Általános Iskolát, 1965-ben a Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett. 1978-ban a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett. 1967-71 között az Egyesült Izzolámpa és Villamossági Rt-ben mechanikai műszerész, 1971-73 között a Fővárosi Autótaxi Vállalatnál gépkocsivezető. 1973-tól hivatásos rendőrtiszt. Nyomozó, a BRFK főnyomozója, majd csoportvezetője. 1988-tól a Budaörsi Rendőrfőkapitányság bűnügyi osztályvezetője. 1989-től Újpesten teljesít szolgálatot, 1991-től kapitányságvezető. 1998-tól a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának vezetője, 1999-től dandártábornok. 1999-ben Újpestért díjjal tüntették ki. 2001-től a Belügyminisztérium kabinetirodáján dolgozik.

Török Endre dr, irodalomtörténész, egyetemi tanár. (Újpest, 1923.12.23.) A Megyeri Úti Elemi Iskola, majd a Könyves Kálmán Gimnázium tanulója volt, a bp-i tudományegyetemen szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. Tanár, majd a Tankönyvkiadó munkatársa. 1952-55 között at MTA aspiránsa, 1955-től az ELTE BTK Összehasonlító és Világirodalmi Tanszékén tanít. Az irodalomtudomány kandidátusa (1969), doktora (1978). 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vendégprofesszora. 1998 óta professzor emeritus. 1955-75 között az Acta Litteraria szerkesztője, 1957-től 72-ig a Nagyvilág, majd a Kortárs szerkesztőségének tagja. 1968-tól a Világirodalmi lexikon főmunkatársa, 1992-től a Századvég, Orosz gondolkodók c. sorozat szerkesztője. Akadémiai díjas (1974). 1998-ban a Soros Alapítvány alkotói díját kapta. Újpesten él.

Zana József színész. (Újpest, 1938. 12.20.) 1945-53 között a Megyeri Úti Általános Iskola, 1953-tól 57-ig a Landler Jenő Gépipari Technikum (ma: Újpesti Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium) tanulója. 1959-ben végzett Rózsahegyi Kálmán Színiiskolájában. Első filmszerepét, a Kőmíves Kelemen címszerepét Újpesten játszotta. 1959-62 között a Vígszínház, 1962-től 64-ig a Musical Comedy Színház, 1964/65-ös évadban a Faluszínház, 1965/66-ban a békéscsabai Jókai Színház, 1967-től a Vidám Színpad tagja. A Zanatórium c. darab szerzője (Polgár Andrással) és rendezője. Számos színpadi és tv-szerep fűződik a nevéhez. 2001-ben önálló CD-je és kazettája jelent meg, Én csak bánatomban iszom címmel.A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt tulajdonosa (1998). 22 évig Újpesten élt, az Irányi Dániel utcában lakott, az UTE ifi labdarúgócsapatában játszott.

Forrás: Újpest lexikon 2002.