Emlékezés…
A véletlennek köszönhetően kerülök ismét kapcsolatba Régi Iskolàmmal és nagy örömmel hallottam, hogy jubileumi évfordulóra készülnek, amihez, szerény lehetőségeim keretein belül szeretnék hozzájárulni.
A nevem Kristóf Dániel és az 1953-1961-es évjárathoz tartozom.
Szinte meghatódva olvastam weboldalukon egy megemlékezést, ami arra késztetett, hogy leírjam a magamét, hátha tartalmaz felhasználható részleteket/emlékeket.
Érdekes lehetne az akkori tanári karról is megemlékezni, hiszen Ők, az akkori tanítóink/tanáraink indítottak el bennünket az életben.
Mint kiderül/igazolódik, ma, 64 évesen is, azok az alapvető erkölcsi szabályok szerint élek/boldogulok a világban melyek alapjait OTT kaptam meg a Megyeri úti Általános Fiú Iskolában.
Bejártam a világot, jelenleg Franciaországban élek egy Párizs melletti elővárosban. Volt alkalmam próbára tenni/alávetni a Megyeri Úti Iskolában kapott erkölcsi alapokat a világ legkülönbözőbb pontjain, mint Dél-Amerika, Ázsia és egyebütt. EZ MŰKÖDIK!!!
Azt mondták nekem, hogy higgyek a nagy amerikai multinacionális cégekben, tegyem magamévá az Ő hitvallásukat/gondolkodásmódjukat, amire azt válaszoltam, hogy az én gondolkodásmódomat a szüleim és Gombástanító néni (az iskola melletti házban lakott a fóti úti fronton)alapozta meg elsőosztàlyos koromban, amikor megtanított írni/olvasni/számolni, ésmindezek szeretetére,mindezt feltétlen szeretettel/odaadással.
Aztán Duffek tanító úr folytatta, majd Rátz tanítónéni, Monostori Ilona 4.ben (micsoda nagyszerű személyiség!!!).
Felsőtagozatban Galkó József, Nagybányai Sanyi bácsi, Gémes Antal, Fericsán Lajos, Linka Károly, Onozó Irén, Zsilinszky Sándor, Szekeres Szilveszter, Kocsis Vilmos IgazgatóÚr vezetésévelés biztos vagyok benne, hogy kifelejtettem fontos személyeket/tanárokat, akik valóban felépítettek/összeraktak és felkészítettek az életre. A fiúiskola "Józsibácsiját" pedig Hudák Lászlónak hívták. Ő fűtötte a tantermeket (kerek vaskályhákkal, amin telente almát sütöttek a tanárnők. (felejthetetlen illat!!!) Ő csengetett be és ki egy - gondolom a templomból rekvirált - kis rézharanggal. A legnagyobb elismerések egyike volt, ha egy-egy diák is hozzáfért/engedélyt kapott egy ki- vagy becsengetésre. Nála is volt rumos, pacsni, kakasnyalóka, fruti, meg tej.
Tisztelt Igazgató Asszony, ennyit kívántam megosztani önnel első kapcsolatfelvétel alkalmából.
Kérném jelezni, ha a birtokomban lévő osztályfényképek érdeklik Önöket. Amennyiben igen,ez esetben e-mail-en átküldöm őketÖnöknek. (1./ 1955. II/B osztàly. 2./ 1959.VI/B osztàly)
Kristóf Dániel